Eléggé ijesztőnek tűnik az a kép, ami bejárta a sajtót, és egy koraszülött bárányt mutat egy a folyadékkal teli tasakban. Bejegyzésünkben ezt a kísérleti stádiumban levő berendezést szeretnénk bemutatni, amely kifejlesztésének célja, hogy segítsen az extrém korán világra jött babáknak életben maradni az anyaméhen kívül.
Jogos már rögtön az első kérdés, hogy nem erre való az inkubátor? Nem teljesen. Azok a babák, akik az éppen csak életképesnek tartott 22-24 hétre születnek meg, sokkal jobban tudnának fejlődni, egy ilyen, méhhez hasonló környezetben. Ezért kezdte el a Philadelphiai gyermekkórház ennek a mesterséges magzatvízzel teli eszköznek a kifejlesztését.
Miért végzik a kísérleteket bárányon? Annak ellenére, hogy sokan csak most látunk először ilyen képeket, a Philadelphiai gyermekkórház magzati kutatási részlegének vezetője, Dr. Alan Flake elmondta, hogy a humán magzat fejlődésével kapcsolatos legtöbb tudásunkat idáig is bárányokon végzett kísérletek alapján szereztük. Az orvosok az elmúlt 50-60 évben a magzati fejlődést bárányokon tanulmányozták, mivel azok tüdőfejlődése hasonló az emberéhez.
A kutatócsapat egyik tagja, Dr. Marcus Davey elmondta, hogy a mesterséges méh kialakításának ötlete úgy fogalmazódott meg bennük, hogy másként kezdtek el ezekről a nagyon korán megszületett babákról gondolkodni: „nem újszülöttként, hanem magzatként nézzük és ennek megfelelően is kezeljük őket. A kísérleteket évekkel ezelőtt elkezdtük már, minden anyagi támogatás, és a megfelelő berendezések nélkül, mire eljutottunk a hírekben most megjelent eszközig.”
A berendezésnek két része van:
Egy keringést imitáló rendszer, ami a baba köldökzsinórjához kapcsolódik. A magzatból kiáramló vér egy „műtüdőn” (oxygenator) áthalad, majd visszaáramlik a magzatba. Ez lehetővé teszi a gázok kicserélődését, ugyanúgy, ahogy az, az anyaméhben a placenta segítségével történik.
A biozsákon belül egy folyékony közegben van a magzat, ami lehetővé teszi számára azt, hogy lenyelje és „belélegezze” ezt a mesterséges magzatvizet – ugyanúgy, ahogy a valóságban tenné, az anyaméhben.
A Philadelphiai gyermekkórház kutatói jelenleg a klinikai tesztek elindításáról tárgyalnak az ottani hatóságokkal. Ahhoz, hogy ez a rendszer segíteni tudja a nagyon korán megszülető babákat, még legalább 2-3 évre lesz szükség.
A végső cél az, hogy egy, a valósághoz sokkal jobban hasonló környezet megteremtésével sikerüljön a nagyon korán (a 24. hét előtt) megszületett babák fejlődését normál ütemben tartani, és az esetükben előforduló egészségügyi problémák 90% ki tudják küszöbölni.
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy fejlesztésükkel nem a most elfogadott koraszületési normákat akarják módosítani. Céljuk a nagyon kritikus időben, a 23-24 hetesen megszülető babák megsegítése abban, hogy felkészüljenek a méhen kívüli továbbfejlődésre. „Nem az a cél, hogy a 40. hétig ebben a mesterséges méhben tartsuk a koraszülött babákat; a kezdeti nagyon küzdelmes időszakot akarjuk számukra megfelelőbbé tenni”.
Dr. Fazekas Anita, a Versys Clinics szülész nőgyógyász szakorvosa hozzátette:
A koraszülöttek aránya sajnos Magyarországon is magasnak számít, átlagosan az újszülöttek 8-10% jön idő előtt a világra. Sajnálatos tény, hogy a koraszülés hazai gyakorisága a szülészeti szakma erőfeszítései ellenére sem változott az elmúlt évtizedekben, pedig tudjuk, hogy minél korábban születik meg egy baba, annál valószínűbb, hogy valamilyen súlyos, akár életveszélyes szövődmény alakul ki nála. Fontos ezért kiemelni, hogy a megfelelő terhesgondozással, és a várandós édesanya helyes életmódjával (a dohányzás, a stressz kerülésével és az egészséges étrend betartásával) nagymértékben csökkenthető a koraszülés kockázata.
- Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet
A bejegyzés az alábbi cikk alapján készült:
https://www.thebump.com/news/artificial-womb-saves-preemies-lives
