Magyar adatok szerint az emberek 1-2 százalékát érinti a gluténérzékenység, ugyanakkor az eseteknek csak 10-15 százaléka diagnosztizált. Ez az adat jól mutatja, hogy nem vagyunk elég tudatosak, illetve nem tudjuk, vagy nem akarjuk felismerni a gluténérzékenység tüneteit, valamint ritkán fordulunk orvoshoz. A gluténérzékenység férfiaknál tesztoszteronszint csökkenését eredményezheti, az érintett nőknél menstruációs zavarokat okozhat. A termékenységre kiható tényező lévén a gluténérzékenységről nem csak lehet, hanem kell is beszélnünk.
Mi az a gluténérzékenység és mikor érdemes rá gyanakodni?
A gluténérzékenység az emésztőrendszer működésnek problémája, egy autoimmun betegség. Két fajtáját különböztetjük meg, a cöliákiás és nem cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS). A kettő közt az a különbség, hogy amíg az előbbi esetében károsodnak a vékonybélben található bélbolyhok, valamint társbetegség is kialakulhat (laktózérzékenység, cukorbetegség, inzulinrezisztencia stb.), addig az utóbbi esetében, az NCGS-nél a bélbolyhok nem sérülnek, és nem jellemző további étel-intolerancia kialakulása. A vitaminhiány és ásványi anyag okozta veszély viszont továbbra is fennáll.
A cöliákiás gluténérzékenység esetén a felszívódási zavarokat és a további tüneteket (haspuffadás, emésztési zavarok, bélgörcs, hasmenés) az okozza, hogy a vékonybélben található bélbolyhok károsodnak, majd teljesen eltűnnek, így a szervezet képtelen lesz megemészteni a glutént tartalmazó ételeket, emiatt jelentős fogyás léphet fel, ami kóros soványsághoz is vezethet. Társbetegség esetén a tejcukrot és az inzulint feldolgozó enzimek hiánya miatt a laktóz- vagy az inzulintartalmú élelmiszerek megemésztése is jelezheti, hogy az emésztési zavarok, illetve a meddőség forrása a cöliákiás gluténérzékenység. Az emésztési problémák miatt a betegnél a kóros soványság mellett, tápanyag- és vitaminhiány jelentkezhet másodlagos tünetként. A University of Virginia kutatásai kimutatták, hogy a kezeletlen gluténérzékenység esetén fellépő vitamin- és ásványi anyagok hiánya az egyik fő oka annak, hogy a betegség akadályozza a teherbe esést.
Ha az említett tünetekhez hasonlókat tapasztalunk, különösen, ha a családban a felmenők között előfordult már a betegség mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Ha felmerül a gyanú, hogy esetleg gluténérzékenység akadályozza a teherbe esést, általános eljárás a vérvizsgálat, de pontos diagnózist csak a vékonybél szövettani mintavétele ad.
Az öndiagnózis viszont nem ajánlott, mert a gluténérzékenység veszélyes, és kezeletlenül komoly egészségkárosodást, rákot, az agyba jutva neurológiai elváltozásokat és nem utolsó sorban meddőséget is okozhat.
Hogyan gátolja a gluténérzékenység a teherbeesést?
Magyar adatok szerint a hazai lakosság 1-2 százaléka érintett a cöliákiás gluténérzékenység problémájában, ugyanakkor az eseteknek csak 10-15 százaléka diagnosztizált. A nem cölikáliás gluténérzékenységben szenvedők aránya a magyar lakosság körében 6-8 százalék, ám ez a szám várhatóan emelkedni fog az előrejelzések szerint.
A férfiak körében a kezeletlen gluténérzékenység a tesztoszteronszintben eredményezett csökkenést. Ez együtt jár a spermaszám csökkenésével, a teljesítmény romlásával – így hatással lehet a gyermekvállalás sikerességére.
A Univeristy of Virginia kutatói a nők körében végeztek vizsgálatokat. Az érintettek gyakrabban panaszkodtak menstruációs problémákra (elmaradozott havi ciklus), és az ovuláció számban is csökkenést tapasztaltak, így a páciensek kisebb eséllyel estek teherbe. Gluténérzékeny pácienseknél kilencszeres a kockázat a spontán vetélésre, a magzati fejlődésben való visszamaradottság pedig 3-6-szor nagyobb, mint a nem gluténérzékeny nők esetében. Nyilvánvaló tehát, hogy a lisztérzékenység gyanúja olyan kérdés, amellyel a termékenységi problémák felmerülése esetén foglalkozni kell.
Milyen kezelés javasolt?
Alapvető, hogy a glutén tartalmú élelmiszereket el kell hagyni, és át kell térni gluténmentes diétára. A diétán kívül fontos a megfelelő tápanyagok pótlása, a vitaminok, az ásványi anyagok és a fehérje bevitele a szervezetbe. „Érdemes odafigyelni a táplálékbevitelre, hiszen hosszú távon a bélbolyhok újra regenerálódhatnak, és a várva várt gólya is megérkezhet. Az örökölhetőség miatt azonban érdemes fokozottan odafigyelni a kisgyermek emésztésére” – említette Ambruska Klaudia, a Versys Clinics dietetikusa.
Még mire érdemes figyelni?
Teljes életmódváltást igényel ez a betegség, a gluténmentes termékek, nyersanyagok fogyasztása mellett fontos figyelni arra is, hogy az étel elkészítése során se érintkezzen glutént tartalmazó élelmiszerekkel. Ambruska Klaudia dietetikus kiemelte, hogy a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az éttermekben, ahol gluténmentes fogásokat találunk a menülapon, jobban figyelnek erre, mint a háztartásokban. Tudni kell, hogy fokozott érzékenység esetén, nem ajánlott használni ugyanazokat az eszközöket, amelyeket a glutént tartalmazó ételek elkészítéséhez is használunk.
Amikor valaki megkapja a diagnózist, mindenképpen érdemes feltérképezni azt, hogy mely élelmiszerek tartalmaznak glutént, és ezeknek mik lehetnek az alternatívái. A legfőbb glutént tartalmazó nyersanyagok: búza, rozs, árpa és zab és az ezekből készült termékek. Figyelni kell arra, hogy nagyon sok késztermék adalékanyagként, töltőanyagként glutént tartalmaz. Ilyenek például a felvágottak, a virsli, a konzerv termékek, a rágógumik, az édesipari termékek, vagy mondjuk az alkohol (whisky, sör).
A Versys Clinics dietetikusa hangsúlyozta, hogy kisgyermekeknél a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztásának elkezdése 6 hónapos kor alatt nem ajánlott.
2017. Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet
