Éva és Tibor közel 20 éve házasodtak össze. Mindketten húszas éveik elején jártak még ekkor. Tudták, hogy szeretnének majd gyerekeket, de a munka és a kedvezőbb életkörülmények megteremtése volt ekkor még az elsődleges céljuk. Minden úgy alakult az életükben, ahogy eltervezték: mindketten szépen haladtak a pályájukon, megbecsülték őket a munkahelyükön és sikerült saját lakáshoz is jutniuk. 2007-ben elérkezettnek látták az időt arra, hogy belekezdjenek a „baba-projektbe”.

„Fel sem merült bennem, hogy nem fog elsőre összejönni a kisbaba. Minden tervszerűen alakult az életünkben, egészségesek és fiatalok voltunk, így természetesnek tartottam, hogy amikor mi elérkezettnek látjuk rá az időt, megérkezik majd hozzánk a gyermekünk. Sajnos nem így történt…– mondja Éva.” Először teltek a hónapok, majd eltelt az első év is és a tudatos próbálkozás ellenére sem esett Éva teherbe. „Hiába nyugtatgattam és bíztattam Évát, hogy minden rendben lesz, ne görcsöljünk úgy rá a témára; ő hajthatatlan volt: folyamatosan azt mondta, hogy valami nincs rendben, menjünk el egy meddőségi specialistához. – emlékszik vissza Tibor.”

A pár felkereste Budapesten az egyik vezető meddőségi intézetet, ahol legnagyobb megdöbbenésükre nagyon sokat kellett várni arra, hogy sorra kerüljenek. Tibort és Évát több kivizsgálásra is elküldték, majd azt a visszajelzést kapták, hogy minden leletük rendben van. „Egy kicsit megnyugodtam ekkor és reményekkel telve vágtunk bele az első inszeminációba. Határtalan volt az örömünk, amikor 14 nappal a beavatkozás után a vérvétel kimutatta, hogy kisbabát várok – meséli Éva.” Sajnos a pár öröme nem tartott sokáig, a 6. héten elhalt a magzat. A veszteség mindkettejüket nagyon megviselte, de Tibor folyamatosan arra emlékeztette Évát, hogy nem adhatják fel, hiszen biztosan jó úton járnak. Az elkövetkező másfél évben további 4 inszeminációra került sor, de sajnos egyik sem volt sikeres. Az orvosok tovább nyugtatták őket és folyamatosan azt a visszajelzést kapták, hogy mindketten egészségesek, ne adják fel, mert nekik biztosan sikerülni fog. A pár néhány hónap gondolkodás után úgy döntött, hogy folytatják és belevágnak az első lombikkezelésbe.

Az első IVF ciklusra is ugyanabban a vezető budapesti intézetben került sor 2010 tavaszán. „Ez már testileg és lelkileg is sokkal megterhelőbb volt a számomra és először nagyon féltem az injekcióktól – meséli Éva.” Az első petesejt leszívásra nagyon izgatottan érkezett a pár. Három tüszőből két petesejtet tudtak kinyerni, amelyek közül mindkettő érett volt. Szerencsére mindkét petesejt megtermékenyült és azokat a 3. napon vissza is ültették. Sajnos az első IVF ciklus nem lett sikeres, de Éva és Tibor elszántsága nem ismert határokat. 2011-ben a harmadik lombikkezelés végre sikeres lett, Éva gyermeket várt. Az első hetek félelemmel és izgalommal voltak tele, hiszen egyszer már elveszítettek egy gyermeket. „Amikor túljutottam a második hónapon is, kicsit megnyugodtam és Tiborral együtt elkezdtük tervezni a jövőt, azt hogyan alakítjuk majd át a lakást, amikor megérkezik a kicsi – emlékezik vissza Éva.” A kilencedik héten azonban egy vizsgálat során kiderült, hogy elhalt a magzat és az orvos közölte, hogy műszeres befejezésre lesz szükség.

Tibor és Éva teljesen összetört, kilátástalannak tartották a helyzetüket. „A család és a barátok támogatása nagyon sokat segített nekünk. Eleinte vonakodtunk attól, hogy megosszuk a gyermekvállalással kapcsolatos nehézségeinket másokkal is. Ahogy azonban elkezdtünk egyre nyíltabban beszélni erről, azt tapasztaltuk, hogy nem vagyunk egyedül és sokakat érint ez a probléma – mondja Tibor.” A pár 2011-ben kezdett bele a negyedik lombikkezelésbe, amelyet további kettő sikertelen kísérlet követett. „Folyamatosan azt halottam, hogy mindkettőnkkel minden rendben, nincs semmilyen orvosi magyarázata annak, hogy sikertelenek a lombikprogramok és persze bíztattak, hogy ne adjuk fel. Minden alkalommal megtermékenyültek a petesejtek, amelyek szépen fejlődtek és minden ciklusban 3-4 embriót vissza is ültettek a második-harmadik napon. Ekkorra már nagyon elfáradtunk és teljesen reményvesztettek voltunk. Nem tudtuk hogyan és hol folytassuk, de abban sem voltunk biztosak, hogy folytatni akarjuk-e egyáltalán – meséli Éva.”

Éva és Tibor végül elhatározta, hogy újból belevágnak egy IVF programba és ha az sem sikerül, akkor végleg feladják és nem próbálkoznak tovább. Egy ismerősük javaslatára érkeztek 2014-ben a Versys Clinics Humán reprodukciós Intézetbe, ahol Dr. Vereczkey Attila orvosigazgatóval találkoztak. „Már az első konzultáció során azt éreztem, hogy jó helyen vagyunk, figyelnek ránk és segíteni akarnak. Dr. Vereczkey nem hitegetett bennünket, elmondta, hogy egy alapos kivizsgálás után tud csak véleményt mondani arról, hogy mik az esélyeink és érdemes-e belevágnunk egy újabb IVF ciklusba – emlékszik vissza Tibor”.

Dr. Vereczkey elmondta a párnak, hogy a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben a meddőséget komplex, holisztikus szemléletben kezelik: azaz minden a meddőséggel kapcsolatba hozható szakterület orvosai összefogva dolgoznak azon, hogy a kívánt gyermekáldás mielőbb bekövetkezzen. A kivizsgálási eredmények itt sem mutattak ki semmilyen eltérést, ezért Dr. Vereczkey genetikai vizsgálatra is elküldte őket. Éva és Tibor nagyon meglepődött, hiszen az elmúlt hat évben egyszer sem merült fel a genetikai vizsgálat szükségessége. A pár legnagyobb megdöbbenésére a vizsgálat Évánál a IX. kromoszómán egy olyan rendellenességet mutatott ki, ami nagy eséllyel hozzájárult ahhoz, hogy nem ágyazódtak be az embriók a méhébe. A Versys Clinics klinikai genetikusa elmondta Évának és Tibornak, hogy létezik egy diagnosztikai eljárás, a PGD (preimplantációs genetikai diagnosztika), ami az embriókat még az anyaméhbe történő visszaültetés előtt megvizsgálja. Segítségével csak olyan életképes embrió kerülhet beültetésre, ami nem hordozza az Évánál jelenlevő kromoszóma rendellenességet.

Éva és Tibor nagyon elszánt volt és mindent meg akartak tenni a siker érdekében, így elhatározták, hogy elkezdik az újabb lombikprogramot, amelynek során a genetikus tanácsadására PGD vizsgálat segítségével fogják kiválasztani azt az embriót, amit visszaültetnek Éva méhébe. „Nagyon nehéz volt elfogadnunk azt, hogy a Versys Clinics-ben csak egy embrió beültetését javasolta a doktor úr és azt is az ötödik napon, hiszen a másik intézetben mindig 3-4 embriót ültettek vissza a méhembe és azokat is minden esetben a második vagy a harmadik napon. Dr. Vereczkey azonban bemutatta azokat a legújabb tudományos kutatásokat, amelyek egyértelműen bizonyítják azt, hogy az ötödik napon történő transzfer az eredményesebb és nem növeli a teherbeesés esélyét az sem, ha egyszerre több embrió kerül visszaültetésre – meséli Éva.” Szerencsére minden rendben haladt és három petesejt is megtermékenyült, amelyekből a PGD vizsgálat alapján egy volt alkalmas a visszaültetésre. „A visszaültetés utáni napok nagyon nehezek voltak a számunkra. Borzasztóan izgultunk, tele voltunk reményekkel, de féltünk is az esetleges kudarctól – mondja Tibor. A vérvételre a beültetést követő 14. napon került sor. Elsőre el sem akartuk hinni, amikor a doktor úr közölte velünk, hogy pozitív lett az eredmény.”

Az első három hónap nagyon lassan haladt, Éva és Tibor tele volt félelmekkel, amelyet bevallásuk szerint egymás előtt igyekeztek titkolni. Csak akkor nyugodtak meg, amikor Éva a második trimeszterbe lépett és minden vizsgálat azt igazolta, hogy a kicsi rendben fejlődik. Tibike 2015 novemberében, hét év kitartó, de embert kívánó próbálkozás után született meg. „Végtelenül szerencsésnek érezzük magunkat, de nagyon sajnáljuk az elvesztegetett éveket és azt, hogy ilyen későn derült csak fény arra a genetikai rendellenességre, ami miatt valószínűleg a korábbi IVF programok nem jártak sikerrel - mondja Éva.”