Azoknál a hölgyeknél, akik 11 éves koruk előtt kezdtek menstruálni, nagyobb eséllyel fordul elő a korai menopauza, és azok között, akik gyermektelenek maradnak, ennek az esélye még nagyobb.

Egy dán kutatócsoport közel 20,000 pár esetét vizsgálta, és eszerint a meddőségi kezelések elkezdésétől számított 3 éven belül a párok 65%-a, 5 éven belül pedig 71%-a szülővé tudott válni.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a szülői életkornak komoly hatása volt az esélyekre, de ettől függetlenül, az eredmény nagyon biztató a fogantatási problémákkal küzdő pároknak. A tanulmány szerint, a 35 év alatti anyai korcsoportban három IVF ciklusból átlagosan egy sikeres.

Klinikánk páciensei közül többen vállalkoztak már arra, hogy elmeséljék történetüket és azt, milyen utat jártak be addig, amíg végre megérkezett a várva várt kisbaba a családba. A történetekhez kapcsolódóan nagyon sok kérdés érkezett hozzánk olyan pároktól, akik még az út elején járnak, és akiknek ismeretlen még a lombikkezelések világa.

Az egyik ilyen pár, aki a Versys Clinics-nél kezdte el a meddőségi kivizsgálásokat, Sára és Gergő volt. Ők is olvasták korábban a Versys Blogon a pácienseink beszámolóit, és elmondásuk szerint sok erőt merítettek azokból, ezért vállalkoztak arra, hogy blogunkon megosszák történetüket, hogy az érdeklődők jobban belelássanak a lombikkezelések folyamatába.

Sára és Gergő története – a korábbiakkal ellentétben – tehát még csak most kezdődik. Az elkövetkezendő hónapokban el fogjuk kísérni őket életük talán legmeghatározóbb útján, amiről blogunkon olvashatják majd a beszámolót.

A most 24 éves fiatal édesanyának még pubertás kora előtt, 9 évesen fagyasztották le a petefészekszövetét, amit azután 2016-ban sikeresen visszaültettek.

A dohányzók körében egy közelmúltban folytatott vizsgálat kimutatta, hogy a dohányzás a spermiumok DNS-ének és mitokondriumának károsodását is okozza azáltal, hogy egy gyulladásos folyamatot indít el az ondóban.

A spermiumok DNS-ét és mitokondriumát érintő károsodások már korábban is ismertek voltak, de egy közelmúltban megjelent tanulmány azt is feltárta, hogyan alakulnak ki ezek az elváltozások.

Dr. Ricardo Pimenta Bertolla, a Sao Paulo-i egyetemi kórház kutatócsoportjának a vezetője elmondta: „egyre több tanulmány támasztja már alá a dohányzás férfiak nemzőképességére gyakorolt negatív hatásait.  A mi tanulmányunk eredményei az ondó módosulásait vizsgálják: a dohányosok ondója egy gyulladásos állapotban van, ami kapcsolatban áll a spermiumok alacsonyabb termékenyítő képességével, és ezáltal az egészséges terhesség kialakulásával is.”

A Versys Clinics egyre ismertebb a páciensek körében, ami a klinika forgalmán is meglátszik. Egyre több pár jelentkezik a gyermekáldás reményében. Hogyan értékelné 2016-ot ennek a tekintetében?

Dr. Vereczkey Attila: A Versys Clinics 2016-ban több tekintetben is sikeres évet zárt. A hozzánk forduló páciensek száma a tavalyi évben tovább növekedett, és így a Versys módszerrel, sok meddőséggel küzdő párnak tudtunk segíteni. Ez azt jelenti, hogy a páciensek körében is egyre terjed az a filozófia, hogy a meddőségi problémákat komplexen kell kezelni. Intézetünk sikeressége évek óta folyamatosan magas szinten van, ami egyértelműen jelzi, hogy hozzánk a kimagasló eredményeinkért jönnek a páciensek. 

Ez az eredményesség annak tekintetében különösen izgalmas akkor, ha megnézzük, hogy a hozzánk érkezők életkori összetétele más, mint az OEP finanszírozott intézetekben: tavaly pácienseink átlagéletkora 40 év volt. Ez azt jelenti, hogy 7 évvel idősebb páciensekkel dolgozunk, mint a legtöbb OEP finanszírozott intézet. A hozzánk érkezők többsége már túl van az államilag finanszírozott sikertelen 5 IVF cikluson, esetleg egy-két fizetős beavatkozáson. Mi így – csúnya kifejezéssel élve – egy sokkal komplikáltabb beteganyaggal dolgozunk, és még így is 50% feletti eredményességet tudunk felmutatni. 

Már 2017-ben megszülethetnek az első háromszülős babák Nagy Britanniában, miután az ottani hatóságok elérkezettnek látták arra az időt, hogy engedélyezzék a beavatkozás elvégzését. A HFEA (Brit Humán Fertilizációs és Embriológiai Hatóság) 2016. december 15-én hagyta jóvá a mitokondrium donációt.

Az eljárás, amelyet Brit tudósok dolgoztak ki, lehetővé teszi azt, hogy az orvosok kicseréljék egy petesejt hibás mitokondriumát egy női donor egészséges mitokondriumára, és így elkerülhetővé váljon néhány mitokondriumhoz kötött súlyos betegség kialakulása (pl. Leigh szindróma).

Anita és Imre a harmincas éveik közepén találkoztak. Mindketten egyedüli gyerekként nőttek fel és mindig is egy nagycsaládról álmodtak. Anita óvónőként, Imre pedig informatikusként dolgozott, és szabadidejében gyerekeket tanított programozásra. Mindketten rajongtak a gyerekeikért – ahogy ők hívják Anita ovisait és Imre tanítványait –, így nem volt meglepő, hogy találkozásuk után nem sokkal elkezdtek már arról beszélni, hogy sok saját gyereket is szeretnének maguk köré.

A várva várt gyermek megérkezése után, sok lombikkezelésen résztvevő pár szembesül azzal, hogy mi legyen a fel nem használt és lefagyasztott embriókkal.

A kérdéssel minden évben foglalkoznia kell a pároknak akkor, amikor a klinikák levelet küldenek nekik arról, hogy rendelkezzenek a lefagyasztott embrióik további sorsáról. Dönteniük kell az embriók megsemmisítése, azok kutatási célra történő felajánlása, az embriódonáció, és aközött, hogy továbbra is a fagyasztva tárolást választják és kifizetik ennek díját.

Cambridge-i kutatók egy csoportja, a gyermeknevelés minőségét, az anya és a gyermek jólétét és kommunikációját elemző vizsgálatot folytatott olyan egyszülős családokban, ahol ivarsejt adományozás segítségével látta meg a gyermek a napvilágot.

103 édesanya és gyermekeik vettek részt a kutatásban (51 egyedülálló és donor inszeminációval gyermeket vállaló és 52 párkapcsolatban élő hölgy), amelynek során félig-strukturált interjúkkal és pszichológiai eszközökkel folytatták a vizsgálatokat.

Minden egyedülálló hölgyben vegyes érzések voltak azzal kapcsolatosan, hogy donor inszeminációval vállaltak gyermeket, és hogy a családból így hiányzik az apa. Ennek ellenére a két csoport között nem volt szignifikáns eltérés a gyermeknevelés minőségében és abban, hogyan érzi az anya magát, továbbá abban sem találtak különbséget, ahogyan a gyermekek alkalmazkodnak a helyzethez.