A korai petefészek kimerülés szindróma, azaz premature ovarian failure (POF) sajnos számos nőt foszt meg attól a lehetőségtől, hogy saját gyermekük szülessen. A témával kapcsolatban Dr. Csajbók Éva endokrinológust, valamint Dr. Vereczkey Attilát, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi és endoszkópos specialistáját kérdeztük.

 Nagy készlettel születünk

Jól ismert, hogy az életkor előrehaladtával a petefészkekben lévő petesejtek mennyisége csökken, minőségük romlik. A terhesség 20. hetében  a leánymagzatok petefészkei (ovárium)  körülbelül 7 millió sejtet tartalmaznak. Közvetlenül a megszületés után az újszülöttek elvesztik a csírasejtek több mint 80 százalékát, míg az első menstruáció idején már csak körülbelül 300-500.000 az ováriumokban lévő elsődleges tüszők száma.

35 éves kor után a petefészkek (ovárium) öregedése miatt csökkent fogamzóképességgel, magasabb vetélési, rátával, illetve az esetleges korai működésleállás („korai menopauza”, POF) miatt pedig visszafordíthatatlan meddőséggel is számolnunk kell.

Prof. Dr. Bagdy Emőke egyike Magyarország legnagyobb nevű pszichológusainak, akinek a nevéhez több száz kutatás, tanulmány, számos könyv, és több mint 1200 előadás fűződik. 1968-tól az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben dolgozott pszichológusként, majd 1982-től átvette a Pszichológiai Osztály vezetését. Később Debrecenben folytatta pályafutását, ahol a Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék vezetője volt, majd 2000-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetőjeként részt vett a szak megalapításában, ahol 2010-ben a Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék professzor emeritusa lett. Munkássága fontos része a hazai szupervízori szakirány meghonosítása. A professzorasszony napjainkban egy nagyszabású programot készít elő, amely száz tehetséges gyermek tehetséggondozásával és fejlesztésével foglalkozik. A  „pszichológia nagyasszonyát” a meddőség pszichés hátteréről, gyógyítási lehetőségeiről, és a hivatások közötti összefogás fontosságáról kérdeztük.

„Egy évvel ezelőtt ott tartottunk, hogy egyáltalán nem lehet kisbabánk, csak petesejt-donációval, most pedig ott tartunk, hogy hármas ikreket várok.” – kezdi a történetét a boldog kismama.

Éva és Tamás története 10 évvel ezelőtt kezdődött. A 30-as évei közepén járó pár egy síelés alkalmával ismerkedett meg, kapcsolatuk pedig olyan jól alakult, hogy két évvel később össze is házasodtak. Már akkor nagyon szerettek volna szülővé válni, az álmuk az volt, hogy három gyermekük szülessen, de a vágyott kisbaba nem fogant meg. Ahogy teltek a hónapok, majd az évek egyre inkább szerették volna megtudni, hogy mi az oka annak, hogy késik a gyermekáldás, ezért kivizsgálásról-kivizsgálásra jártak, számos orvost felkerestek, a válasz azonban sokáig váratott magára.

A sikertelenség és a bizonytalanság egy idő után a kapcsolatukra is rányomta a bélyegét, így eljött a pont, amikor úgy érezték, hogy be kell látniuk, hogy az addig elutasított, mesterséges utat kell választaniuk, így végül tavaly nyáron felkerestek egy lombikbébi klinikát. Az újabb kivizsgálások rámutattak arra, hogy Éva hormonális eredményei olyan rosszak, hogy a meddőségi központban Éva kezelőorvosa nem vállalta az IVF programot, mert petesejt donáció nélkül esélytelennek ítélték, hogy a párnak valaha saját gyermeke szülessen. A pár a pontos napot is fel tudja idézni, amikor a kezelőorvos közölte velük, hogy Éva hormonális eredményei miatt felesleges minden további próbálkozás. Hiába kérték az orvost, hogy ennek ellenére próbálja meg a kezelést, ő pénzkidobásnak ítélte meg kérésüket, így elutasított minden további próbálkozást.

Éva és Tamás úgy érezték, hogy nem tudnak úgy lemondani valamiről, hogy meg se próbálták, ezért elkezdtek utánanézni annak, hogy melyik klinikán vállalnák el a kezelésüket. Az interneten böngészve találták meg a meddőség komplex kezelésére szakosodott központot, ahol már számos „reménytelen esetet” sikeresen kezeltek, így jutottak el végül a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetbe Dr. Vereczkey Attilához, aki a papírjaikat látva úgy döntött, elvállalja a kezelésüket.

A Versys Clinics (Humán Reprodukciós Intézet Kft.) -ben elvégezték az első sikeres petefészekszövet fagyasztást. Egy olyan 31 éves páciensnél végezték el első alkalommal ezt az eljárást, akinél idén egy rutin műtét során jóindulatúnak tűnő miómát távolítottak el a szakemberek, azonban a szövettan sajnos a legrosszabb malignus daganatot igazolta. A páciens előtt méheltávolító műtét, valamint a petefészekszövet működését nagy-, vagy akár teljes mértékben károsító kemoterápiás kezelések sorozata áll. Az új módszer segítségével a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet Onkofertilitás munkacsoportja 2014. március 4-én lefagyasztotta az eltávolított petefészek szöveteit, így a szövettani vizsgálatot és a gyógyulást követően a páciensnek néhány éven belül lehetősége nyílik arra, hogy a petefészek szövetet ún. autotranszplantációval visszaültessék a szervezetébe.

A visszaültetést követően a fiatal nőnek várhatóan jó esélye nyílik arra, hogy visszaálljon a természetes hormonműködése, sőt akár saját petesejtjei is termelődhetnek, ezáltal reménye nyílhat arra, hogy a jövőben saját genetikai állománnyal rendelkező gyermeke születhessen. Az eljárás szélesebb körű elterjedése hazánkban számos rákos megbetegedéssel küzdő beteg számára új reményt jelenthet a fertilitás prezervációra, vagyis a termékenység megőrzését követő sikeres gyermekvállalásra.

Az Intézet számára Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve adta meg a kutatási engedélyt (2529/2013) az ETT-HRB véleményezését követően, amely során engedélyezték a petefészekszövet-fagyasztás és visszaültetés elvégzését a munkacsoport számára olyan páciensek esetében, akik rosszindulatú daganatos megbetegedéssel küzdenek.

A beavatkozás térítésmentes! További információ:
www.versysclinics.com  e-mail: info@versysclinics.com

Képünkön balról jobbra:  Gajdócsi Erzsébet biológus, Dr. Margittai Éva tudományos munkatárs, Dr. Vereczkey Attila orvosigazgató, Nemes Annamária biológus, Dr. Nánássy László PhD laborvezető embriológus

A kora tavaszi időjárás sok látogatót vonzott a Városligetbe 2014. február 22-én. A  ritka betegséggel élők, családtagjaik és az érdekvédelmi szervezeteik a Vajdahunyadváránál találkoztak a Ritka Betegségek Világnapja alkalmából. 

Az ünnepélyes megnyitót követően családi nap és a szakmai rendezvények, előadások várták az érdeklődőket. A Mezőgazdasági Múzeum folyosóin a betegszervezetek információs pultokkal jelentek meg.

A tudományos program során a ritka betegséggel élők mindennapjaiba (táborozás, fejlesztési lehetőségek) pillanthattak be a résztvevők. A diagnosztikai és a kezelési nehézségéről is szó esett. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Nemzeti Tervre és összefogásra van szükség.

A konferencián a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet és a Reprogenex Géndiagnosztikai Laboratórium munkacsoportját dr. Csenki Marianna, klinikai genetikus képviselte. A szakember a modern molekuláris biológiai módszerek segítségével azonosítható a ritka betegségek hátterében álló genetikai rendellenességekről tartott előadást. A genetikus beszámolt arról, hogy a legfrisebb kutatások eredménye képpen a genetikai eltérés ismeretében ezek a családok esélyt kaphatnak arra, hogy egészséges gyermekük szülessen illetve a modern kezelések következtében fertilis korba jutó ritka betegséggel élők egészséges gyermeknek adatnak életet.

A rákos megbetegedések kezelésének fejlődése napjainkra lehetővé tette, hogy egyre több gyermek és felnőtt nyerje vissza a hosszú élet esélyét. Mivel érthető módon ezeknek a páciensek elsődleges célja a gyógyulás lehetőségének megteremtése, ezért sajnos sokszor nem tájékozódnak arról, hogy milyen hosszú távú mellékhatásai lehetnek a kezelések megkezdésének. Napjainkban már tudjuk, hogy a kemo- és sugárterápiának egyik igen gyakori szövődménye a meddőség, hiszen általuk a rákos sejtek mellett reprodukciós szerveink is fokozottan ki vannak téve a károsodásnak. A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet Onkofertilitás munkacsoportja egy olyan világszínvonalú módszer elvégzésére kapta meg a kutatási engedélyt, amely mostantól Magyarországon is elérhető a rákos megbetegedéssel küzdő nők számára, ezáltal megteremtve a sikeres gyermekvállalás esélyét a gyógyulást követően.

A mai orvostudomány a rákos megbetegedések miatti termékenység megőrzésére több megoldást is kínál. A férfiaknál ez is egyszerűbb, hiszen az onkológiai kezelés előtt néhány alkalommal adott minta segítségével egy spermabankban gyakorlatilag korlátlan ideig megőrizhető a termékenység.

Nők esetében a kérdés jóval összetettebb és több módszer is rendelkezésre áll. Az első lehetőség az embriófagyasztás. Ez ugyanúgy történik mint egy hagyományos lombikbébi program: leszívják a petesejtet, mesterségesen megtermékenyítik, majd a gyógyulást követően lombikbébi program segítségével visszaültetik az embriót az anyaméhbe. A módszer előnye, hogy már bevett eljárásnak minősül, emellett az embriók szerencsére jól reagálnak a fagyasztásra. Hátránya viszont, hogy hormonális stimulációt igényel, ezáltal néhány héttel később kezdhető meg az onkológiai kezelés, a petesejt megtermékenyítéséhez spermium szükséges, amely tartós kapcsolat hiánya esetén csak anonim spermadonációval lehetséges. Egy lombikprogram során pedig csak korlátozott mennyiségű embrió nyerhető, ami azért rizikó, mert nem biztos, hogy alkalmas arra, hogy a beültetést követően gyermek szülessen belőle.

A másik ismert megoldás a petesejt fagyasztás, amelynek a legnagyobb előnye, hogy nem szükséges spermium a petesejtek fagyasztásához. Hátránya ugyanakkor, hogy a petesejtek sokkal rosszabbul reagálnak a fagyasztásra, mint az embriók. Ez az eljárás szintén hormonális stimulációt igényel és csak korlátozott számú petesejt megőrzését teszi lehetővé, hiszen a hormonális stimuláció alkalmával a petefészkek teljesítménye egyéntől függően serkenthető.

A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet Magyarországon elsőként elérhetővé tette a petefészekszövet-fagyasztás eljárást a rákos megbetegedéssel diagnosztizált, gyermekre vágyó nők számára. Mivel az eljárás világszerte újdonságnak számít, ezért még kevés klinikai adat áll a rendelkezésre. Ennek egyik legfontosabb oka az, hogy az onkológiai kezelést követően sokszor több év tünetmentes periódus szükséges ahhoz, hogy biztonsággal onkológiai vizsgálatot követően visszaültethető legyen a petefészekszövet.