Napjainkban egyre magasabb az olyan meddő párok aránya, akik hosszabb ideje próbálkoznak gyermekáldással természetes, vagy mesterséges úton, amely azonban várat magára, vagy meghiúsulni látszik. Az orvosi beavatkozások mellett a próbálkozás, várakozás folyamatának lelki hátterére gyakran kevesebb figyelem irányul. Tapasztalataink alapján a várakozás bizonytalansága hónapról-hónapra jelentősen igénybe veszi a gyermekre vágyó párok pszichés erőforrásait, ezért a pszichés támogatás új erőt adhat a gyermekáldás felé vezető úton.

Az Európai Méhnyakrák Szövetség 2007 óta hívja fel a figyelmet az Európai Méhnyakrák Megelőzési hét megrendezésével arra, hogy a HPV (humán papilloma vírus) okozta rosszindulatú daganatos betegség védőoltással és rendszeres szűréssel megelőzhető!A magyar lakosság védőoltási és szűrési hajlandósága messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, ami azért is aggasztó, mert a szexuálisan aktív nők mindannyian a veszélyeztetett csoportba tartoznak. Ezért fontos mérföldkőnek számít, hogy a HPV elleni védőoltás az idei évtől már hazánkban is ingyenesen elérhető a 12-13 éves fiatalok számára.

Amellett, hogy Magyarországon a kezeletlen méhnyakrák évente sajnos 400 nő haláláért felelős, az elváltozás gyógyítási folyamata akár meddőséget is okozhat. Ma már számos tudományos publikáció, valamint a klinikai gyakorlat is igazolja, hogy a rákos elváltozások kezelésének mellékhatásai a menstruációs ciklus hiányához, korai petefészek kimerüléshez, végül pedig meddőséghez vezethetnek. A legújabb eljárásoknak köszönhetően azonban már azok számára is van remény a gyógyulást követően a sikeres gyermekvállalásra, akik rákos megbetegedés kezelése előtt állnak.

Az Európai Méhnyakrák Megelőzési hét keretében a Mályvavirág Alapítvány szervezésében a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvos igazgatója, az onkofertilitás munkacsoport tagja, dr. Vereczkey Attila a rákos megbetegedéssel küzdők termékenység megőrzését segítő eljárásokról tartott előadást, a klinika szakemberei pedig részletes felvilágosítást adtak a HPV megelőzésével kapcsolatban.

 A rákos betegségben szenvedők termékenység megőrzésének módszerei:

Az első lehetőség az embriófagyasztás, amely során hormonális stimulációt követően leszívják a petesejtet, mesterségesen megtermékenyítik, az embriót lefagyasztják, majd a gyógyulást követően lombikbébi program segítségével visszaültetik az anyaméhbe.

A másik megoldás a petesejt fagyasztás, amely szintén hormonális stimulációt követően történik, ehhez a módszerhez azonban nem szükséges spermium a fagyasztást megelőző.

Magyarországon elsőként a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet kapott engedélyt a petefészekszövet-fagyasztás eljárásra, amely számos előnnyel rendelkezik a korábban említett módszerekhez képest. A jelenleg még kutatási fázisban lévő eljárás sikeressége abból adódik, hogy petefészekszövet-csíkban várhatóan több ezer petesejt található, amely – természetesen gondos szövettani vizsgálatot követően – visszaültetve lehetővé teheti azt is, hogy az onkológiai megbetegedésből gyógyult reménybeli édesanyák természetes úton is sikeresen képesek legyenek a gyermekvállalásra.

adhézió: A méh és a bél összenövése

AHA (asszisztált hatching):  Az embriót körvevő burok, a zona pellucida mesterséges megnyitása a beágyazódás elősegítésére

AID (donor inszemináció):  Az inszemináció az előszelektált spermaminta méhnyakba vagy méhbe történő juttatása. Ha a női oldalon nincs egészségügyi akadály a legkíméletesebb eljárás a donor spermával végzett inszemináció, amely során az inszemináció végző szakember az ovuláció időpontját figyelembe véve egy fecskendő és katéter segítségével juttatja a méhüregbe a donor spermiumot, amely így a hüvely által képzett akadályon átjutva jó eséllyel sikeresen segíti a megtermékenyítést. Az eljárás után néhány óra pihenés javasolt, ezt követően a reménybeli édesanya hazatérhet otthonába.

AIH (homológ inszemináció): Az inszemináció az előszelektált spermaminta méhnyakba vagy méhbe történő juttatása.  Amennyiben egy gyermekre vágyó természetes úton nem fogan meg, mesterséges megtermékenyítést segítő eljárások segítségével vállalhat gyermeket. Ennek legkíméletesebb módja a férj, vagy élettárs spermával végzett inszemináció, amely során az inszeminációt végző szakember az ovuláció időpontját figyelembe véve egy fecskendő és katéter segítségével juttatja a méhüregbe a spermát, amely így a hüvely által képzett akadályon átjutva jó eséllyel sikeresen segíti a megtermékenyítést. Az eljárás után néhány óra pihenés javasolt, ezt követően a reménybeli édesanya hazatérhet otthonába.

Asszisztált hatching – lásd: AHA

biopszia: mintavétel

blasztociszta : Az 5. napos embriókra jellemző fejlettségi stádium, az embrió hólyagcsíra állapota.

ciklus monitorozás: A meddőségi problémával küzdő párok sokszor meddőségi központhoz fordulnak a sikeres gyermekáldás reményében. A szakemberek ekkor ultrahang és vérvétel segítségével kimutatható hormonális szint meghatározásának segítségével állapítják meg a az ovuláció  várható időpontját. Az ovuláció várható időpontját követő órákban javasolt az együttlét.

drilling: A PCO laparoszkópos sebészi kezelésének módja, amelyet akkor alkalmaznak a szakemberek, ha a gyógyszeres kezelésre nem reagál a szervezet. Ilyen helyzetben műtétes terápia választandó. A modern nőgyógyászati irányelvek alapján a laparoszkópia a megfelelő eljárás. A műtét során a megnagyobbodott, fehér, dudoros petefészkeket a megvastagodott tokján keresztül több helyen coagulálják monopoláris tűelektróda, vagy CO2 lézer segítségével ("drilling", "golflabda technika"). Rövid, néhány perces beavatkozás, általában egy napos sebészeti ellátás keretén belül megoldható, a beteg a műtétet követő napon(szerintem) hazamehet panaszmentesség esetén. Ez a módszer gyors javulást eredményez, de hatása sokszor átmeneti, a gyermekvállalást egy éven belül érdemes időzíteni.

embrió: Megtermékenyített petesejt, amely megkezdi a sejtosztódást.

embriótranszfer (ET): Amennyiben a mesterség úton megtermékenyített petesejtből néhány napos osztódást követően olyan embrió alakul ki, amely alkalmas a megtermékenyítésre, amely alkalmas lehet a beágyazódásra, akkor sor kerül az embrió visszahelyezésére az anyaméhbe. Az eljárás lényege, hogy a szakember hasi ultrahanggal meghatározza az embrió felhelyezésének optimális helyét, majd egy katéter segítségével felhelyezi az embriót az anyaméhbe. Az eljárás többnyire fájdalommentes, így nem igényel altatást.

endometriózis: Endometriózisról akkor beszélhetünk, ha a méhnyálkahártyaszövet a fiziológiástól eltérően a méh üregén kívül is fellelhető., Érintheti a női kismedencét, de súlyos esetekben akár a bélre, húgyhólyagra, illetve más szervekre is átterjedhet. Olyan nőgyógyászati megbetegedés, amely súlyos esetben jelentősen károsíthatja a termékenységet, emellett gyakran erős fájdalommal társul, amely elsősorban a menstruáció ideje alatt jelentkezik. A tünetmentesség elérésében többnyire a gyógyszeres fogamzásgátlás nyújt segítséget, gyermekvállalás esetén pedig általában minimál-invazív sebészeti eljárást javasolnak az endometriózis miatt meddőséggel küzdő nők számára. 

endoszkópos sebészet: Olyan modern sebészeti eljárás, amely során a hasfal több kis bemetszésén  keresztül történik a beavatkozás, a műtét optimális kivitelezésében pedig az eszközön elhelyezett apró kamerák segítik az endoszkópos specialistát.

ET: lásd - embriótranszfer

FET: Fagyasztott embrió transzfer, a korábbi ciklus- vagy ciklusokban lefagyasztott embriók, felolvasztás utáni visszaültetése az anyaméhbe.

fertilitás prezerváció: Olyan eljárások, amelyek segítik a termékenység megőrzését olyan betegségek esetében, amelyek csökkentik a sikeres gyermekvállalás esélyét. Férfiak esetében a legelterjettebb eljárásnak a spermafagyasztás, amely során a férfiak spermamintáját az erre jogosult intézetek lefagyasztják, majd fagyasztva tárolják. Nők esetében a legismertebb eljárás a petesejt, illetve embriófagyasztás, emellett Magyarországon mostantól elérhető a petefészekszövet fagyasztásos technológia is.

herebiopszia: Férfi meddőség, illetve ejakulációs problémák esetében a szakemberek felajánlják a herebiopsziát, amelynek lényege, hogy a heréből altatásban mintát vesznek a szakemberek. A sebészeti eljárás segítségével esély nyílik arra, hogy a szakemberek a mintavételből nyert szövetekből életképes spermiumot nyerjenek a mesterséges megtermékenyítéshez.

hiszteroszkópia: A méhüreg tükrözése. A beavatkozás során egy optikai műszert ún. hiszteroszkópot vezetnek át a szakemberek a hüvelybemeneten és a méhnyakcsatornán keresztül a méhbe, melyet gáz vagy folyadék bejuttatásával kitágítanak. Így az optikai műszer segítségével a méh belső felületét és a méhnyálkahártyát pontosan és alaposan megvizsgálhatják. A hiszteroszkóp segítségével speciális műszereket (kisebb fogókat, csipeszeket) juttathatnak a méhbe, melyekkel könnyen és fájdalommentesen vehetnek szövetmintát mikroszkópos vizsgálathoz. A diagnosztikai tükrözéssel egyidejűleg kisebb beavatkozásokra (polipok vagy kisebb miómák eltávolítására) is sor kerülhet.

hydrosalpings: Folyadék tartalmú, tágult petevezetőt jelent. A hydrosalpings a petevezető maradandó károsodása, mely mindig következményesen alakul ki. A kialakulás oka általában kismedencei gyulladás után létrejött hegesedés, gyakran Chlamydia fertrőzés. Az okok között szerepelhet még hasi összenövések, endometriosis. Nemritkán két oldali formája figyelhető meg.

ICSI (intracitoplazmatikus spermium injektálás): A férfi meddőség kezelésére kifejlesztett eljárás. Az előszelektált spermamintából egyenként kiválaszott spermiumok petesejtbe való juttatása mikromanipulációs pipetta segítségével.

implantációs ablak: Az az időszak, amikor a méhnyálkahártya állapota a legoptimálisabb az embrió beágyazódása szempontjából.

inszemináció: lásd AIH, AID

ivarsejt donáció: A meghatározott törvényi kereteken belül a férfiaknak és a nőknek egyaránt lehetőségük nyílik arra, hogy ivarsejtjeiket mesterséges megtermékenyítés céljából felajánlják egy gyermekre vágyó férfi, vagy nő számára.

IVF (in vitro fertilizáció): testen kívüli termékenyítést segítő eljárások gyűjtőneve.

laparoszkópia: Egy endoszkópos műtéti technika, amikor a hagyományos hasmetszés helyett a bőrön ejtett apró metszéseken keresztül bevezetett eszközök segítségével lehet a hasüregben operálni, vagy egyes betegségeket diagnosztizálni. Az eljárás célja azonos a hagyományos sebészeti technikákkal, de a behatolás eltérő volta miatt igényel speciális felkészültésget mind tudásban, mind a műszereket tekintve. A minimál invazív technika alklamzása gyorsabb gyógyulást, jobb kozmetikai eredményeket jelent.

laparotómia: A hasfal megnyitása sebészeti eszközökkel. Mára a laparotómia helyett (amennyiben az meghatározott diagnózis esetén kivitelezhető)többnyire laparoszkópiát javasolnak a szakemberek, amely jóval kíméletesebb és hatékonyabb sebészeti eljárás.

méhűri polip: Méhpolyp (méhtest polyp, polypus endometrialis). A méh üregben kialakuló polip jóindulatú növedék, amely a méh nyálkahártyájának a méhűr felé bedomborodó túltengése. Ritkán méhtestrák kialakulhat belőle. Általában a menopauza körül fordul elő. Kialakulásának oka ismeretlen, feltételezések szerint hormonális, illetve gyulladásos folyamatokra vezethető vissza. Tünetei lehetnek rendszertelen hüvelyi vérzés, hüvelyfolyás, közösülés utáni vérzés, erős menstruációs vérzés.

minimál-invazív sebészet: Lásd: endoszkópos sebészet

mióma: Myoma (leiomyoma uteri, fibroid). A méhizom jóindulatú daganatos elváltozása, ami simaizom sejtekből épül fel. Sokszor többgócú, kemény, gömbszerű elváltozások képében figyelhetők meg, mely a méh falában az egészséges izomszövettől jó elkülönül. A női szervezet egyik leggyakoribb jóindulatú betegsége. Általában a fogamzóképes korban alakul ki, de menopauza után is fennállhat. Az esetek nagy része 40-50 éves korban fordul elő, a nők kb. 25%-át érinti. Amennyiben magától nem szívódik fel többnyire minimál-invazív sebészeti eljárást javasolnak a szakemberek, amely a későbbi sikeres gyermekvállalás esélyét is nagy mértékben növeli.

onkofertilitás: Rákos megbetegedéssel küzdők termékenységének témaköre.

OPU: Lásd tüszőpunkció

PCOS: Polycystás ovarium syndroma (PCOS, Stein-Leventhal-syndroma). A betegség egy összetett hormonális rendellenesség és endocrinológiai zavar. Nevét a petefészket érintő elváltozásról kapta, de nem tisztán nőgyógyászati betegségről van szó. Vezető tünetek közé tartoznak az elhízás, fokozott szőrzetnövekedés, pattanásos bőr. Nőgyógyászati panaszok közé tartozik a menstruáció rendszertelensége, vagy kimaradása és a meddőség. A szénhidrát és a lipid anyagcsere zavara is megfigyelhető, a szervezetben magas inzulinszint mellett inzulin rezisztencia áll fenn. Jellemző a férfi nemi hormon (androgén) túlsúlya. Kialakulásának oka ismeretlen, nagyon gyakori betegség, a fejlett országokban egyes adatok szerint a nők kb. 10%-át érint

PGD: Preimplantációs genetikai diagnosztika, az embrió a méhüregbe történő visszahelyezése előtt végzett diagnosztikai eljárás, amely segít meghatározni, hogy az embrió hordoz-e bizonyos genetikai rendellenességeket.

PGS micro-array CGH: Az egyik legmodernebb preimplantációs genetikai vizsgálat, amely lehetővé teszi azt, hogy még az embrió beültetése előtt megvizsgálják, hogy az embrió tartalmaz-e kromoszóma számbeli, ill. durva szerkezeti rendellenességeket.

PICSI (Pre-szelektív ICSI): Az beinjektálás előtt a spermiumok egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hiarulonsav van, az a kémiai anyag, amelyet a petesejt burkán is megtalálható, az életképes spermium kötődni képes hozzá. Így kerülnek kiválasztásra azok a spermiumok, amelyek a leginkább alkalmasak a mesterséges termékenyítésre.

TESE: Lásd: herebiopszia

Tüszőpunkció: Altatásban végzett eljárás, amely során a meddőségi specialista az ultrahangos kép alapján egy tű segítségével kinyeri a petesejteket tartalmazó tüszőfolyadékot az érett tüszőkből.

zona pellucida:  A petesejtet körülvevő burok. 

Bízunk benne, hogy összeállításunk sokaknak jelent  segítséget a tájékozódáshoz.
Sok sikert kívánunk a családalapításhoz!

Melinda és párja több sikertelen lombikprogram után keresett fel egy meddőségi magánklinikát, mert úgy érezték, nincs más esélyük arra, hogy végre gyermekük szülessen. Nehezen szánták rá magukat erre a megoldásra, hiszen tudták, hogy anyagilag jelentős megterhelést jelent, utólag mégis úgy érzik, hogy a lehető legjobb döntést hozták. Hosszú éveken keresztül ellentétes információt kaptak arról, hogy melyikük egészségügyi problémája áll a gyermekáldás elmaradásának hátterében, végül kiderült, hogy mindkettőjüknél kimutathatóak testi okok, Melinda esetében korai petefészekkimerülés-szindróma mellett inzulinrezisztenciát, valamint pajzsmirigyproblémát is igazoltak a szakemberek.

„Azt hiszem nemcsak az a lényeg, hogy egy párnak gyermeke szülessen, hanem az út is számít, amit meg kell tennünk addig, amíg végül szülővé válhatunk. A sok kudarc után nagyon alaposan utánajártam, hogy ki Magyarországon az az orvos, aki a legnagyobb eséllyel segíthet nekünk a sikerben, így esett a választásunk Dr. Vereczkey Attilára. A teljes képhez hozzátartozik, hogy előtte már két másik intézetből is elküldtek minket, az egyik helyről elég durva módon, a másik helyről pedig emberségesebb hangnemben, de minkét orvos kijelentette, hogy gyakorlatilag semmi esélyem arra, hogy valaha saját gyermekem szülessen.

Sok nő érzi úgy, hogy szeretné végre megtalálni élete párját, de sajnos még nincs olyan férfi mellette, akitől szívesen vállalna gyermeket, pedig termékeny évei a vége felé közelednek. Rita is közéjük tartozik, bár az ő szülővé válása már évekkel korábban elkezdődött, 4 évvel ezelőtt ugyanis természetes úton megfogant akkori kapcsolatában, de a várandóssága sajnos 8 hét múlva spontán úton véget ért. Az akkori kezelőorvos nem vizsgálta ki a vetélés okát, a stresszel és az első trimeszter természetes kockázatával magyarázta a magzat elvesztését, így hosszú időn keresztül nem lehetett tudni, hogy testi akadálya is van a szülővé válásnak. Rita végül tavaly úgy érezte, hogy nem szeretné tovább halogatni a gyermekvállalást, ezért úgy döntött, hogy meddőségi központ segítségét kéri.