Azok, akik tisztában vannak azzal, hogy mi a meddőség és mit takarnak az asszisztált reprodukciós technikák (ART) biztosan hallottak már sperma és petesejt donorokról is – de mi a helyzet a DNS donorokkal? Egy új asszisztált reprodukciós technika – amelyet általában háromszülős IVF-nek neveznek, mivel a gyermek az édesanya, az édesapa és egy donor génjeit is hordozza – újabb mérföldkőhöz érkezett. A kutatók bejelentették, hogy humán embriókon sikeresen teszteltek egy mitokondrium csere terápiának (mitochondrial replacement therapy/MRT) nevezett eljárást, amelynek eredményeképpen az első járomszülős baba megszületése az elkövetkező egy-két éven belül megtörténhet.
A mitokondrium csere terápia (MRT) során az embrió hibás motokondriális DNS-ét – amelyet az anya örökít tovább és amely agykárosodást, szívproblémákat és vakságot is okozhat – eltávolítják és ezt követően egy donor egészséges mitokondriális DNS-ével helyettesítik. Egészen a tavalyi évig, amíg a jogi kérdések tisztázása tartott, a Newcastle Egyetem szakemberei nem tudtak túllépni a kutatási fázison. Az eljárással kapcsolatban felmerült ellenérvek között leginkább etikai megfontolások voltak, amelyek abból indultak ki, hogy ezzel lehetőség nyílhat arra, hogy néhány szülő bizonyos tulajdonságok kiemelését kérje és ez dizájner babák születéséhez vezethet. Ezzel szemben az eljárás deklarált célja az, hogy megnyugvást nyújtson azoknak, akik esetében fennáll annak a lehetősége, hogy gyógyíthatatlan betegséget örökítenek át a gyermeküknek.
Az angol alsóház 2015 februárjában elfogadta a háromszülős IVF-re vonatkozó törvényt és azóta a Newcastle egyetem kutatói 200 sikeres mitokondrium csere terápiát végeztek el, amelyek 79 százalékában az embriók hibás mitokondriumainak száma kevesebb, mint 2% volt (általánosságban elmondható, hogy a 30% alatti értékek nem vezetnek degeneratív betegségek kialakulásához).
Mit jelent ez a reprodukciós eljárások esetében nemzetközi szinten?
Amerikában az FDA tudományos tanácsa jóváhagyta ugyan az MRT terápiát idén februárban, de a kongresszus nem biztosít forrást a humán embriókon való ilyen jellegű kutatás folytatására.
Az USA-ban a meddőségi klinikák rutinszerűen javasolják pácienseiknek a genetikai tesztek elvégzését, amelyek során az embriókat genetikai eredetű betegségekre és kromoszómahibákra egyaránt szűrik. A mitokondriális eltérések – amelyek miatt szükség lehet a háromszülős IVF kezelésekre – nagyon nehezen szűrhetőek az embrió beágyazódása előtt, mivel ezek csak egy későbbi fejlődési stádiumban jelennek meg általában. A mitokondriális eltérések tipikusan genetikai eredetűek és elkerülhetetlenek, amelyek évente 4000-ből egy babát érintenek.
Dr. Vereczkey Attila a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvosigazgatója elmondta, hogy a reprodukciós technológiák terén nagyon nagy fejlődés figyelhető meg napjainkban és gyakran jelennek meg olyan új eljárások, amelyek az egészséges gyermek megszületésének ígéretét hordozzák magukban. A mitokondrium csere terápia (MRT) nagyon ígéretes, de hosszú távú hatásai még nem ismertek.
A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet elkötelezett a legújabb, tudományosan igazolt eljárások hazai bevezetésében, ezért figyelemmel kísérjük ennek a terápiának a további kutatásait és reméljük minél hamarabb olyan stádiumba ér az eljárás, amikor már biztonsággal tudjuk azt alkalmazni a hozzánk érkező, nehezített fogantatású párok esetében.
Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet Kft.
A bejegyzés az alábbi cikk felhasználásával készült:
