Tímea és János kapcsolatát az elejétől kezdve a közös kalandok, a tartalmas utazások illetve az egymás karrierépítési vágyának tiszteletben tartása jellemezte. Észrevétlenül repült az idő, és már öt éve voltak házasok, amikor úgy érezték, hogy elérkezett a gyermekvállalás ideje. Tímea ekkor 34 éves volt, János két évvel fiatalabb.

A pár tudatosan próbálkozott: ébredési hőmérsékletet mértek, ovulációs teszteket végeztek. Fél év sikertelenség után felkerestek egy közismert meddőségi központot. „Sejtettem, hogy az idő ellenem dolgozik és minél hamarabb kiderül mi áll a sikertelenség mögött, annál hamarabb tudunk megoldást találni és szülővé válni. – mondta Tímea.”

Az első konzultációra várni kellett, de amikor több hónap után végre elindult a folyamat, akkor a pár mindkét tagjánál elkezdődött kivizsgálás. Ennek eredménye azt mutatta, hogy Jánosnál minden rendben van, de – legnagyobb megdöbbenésükre – Tímeánál magas FSH és nagyon alacsony AMH szintet mutatott a hormonvizsgálat és az ultrahang nem mutatott spontán peteérést. A konzultáció során az orvos a korai petefészek kimerülési szindróma miatt nagyon kilátástalannak ítélte meg a pár helyzetét és nem sok jóval bíztatta őket. Tímea és János az első döbbenet után úgy döntött, hogy nem adják fel és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy szülővé válhassanak! Azt is eldöntötték, hogy nem maradnak olyan orvosnál, aki nem bízik a sikerben, és akinél nem érzik azt, hogy minden tőle telhetőt meg akar tenni annak érdekében, hogy kisbabát tudjanak vállalni.

Tímea elkezdett kutatni az interneten és megosztotta barátaival is a problémáját. Így talált rá a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetre és Dr. Vereczkey Attilára. Tudták, hogy az intézet nem rendelkezik állami támogatással, de úgy döntöttek, hogy így is belevágnak. „Lépnünk kellett, nem várhattunk. – mondta János.”

Az első konzultációra nem kellett sokat várni. Szorongva, de egyben bizakodva is készültünk a találkozóra Dr. Vereczkey Attilával. Az egész beszélgetés során éreztük a doktor úr optimizmusát, azt, hogy segíteni szeretne nekünk és azt, hogy nagyon őszintén és reálisan vázolja fel a lehetőségeinket. Dr. Vereczkey Attila megerősítette, hogy a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján az utolsó pillanatban vagyunk. „Beigazolódott az, hogy nem szabad várni, nem szabad az első nemet senkitől sem elfogadni és azonnal lépni kell. – mondta Tímea.”

Dr. Vereczkey Attila elmondta, hogy náluk a meddőséget komplex szemléletben kezelik, így minden olyan problémát fel tudnak tárni, ami a sikertelenség hátterében állhat, és amelyek kezelésével Tímea olyan állapotba kerülhet, hogy alkalmassá váljon a gyermekvállalásra. A Versys Clinics-nél végzett nagyon alapos kivizsgálások Tímeánál az AMH és FSH értékek további romlását mutatták, sőt az ultrahang vizsgálat során egy méhűri polipot is felfedeztek nála. A vizsgálatok után a doktor úr részletesen elmondta a lehetőségeinket, azt, hogy milyen beavatkozásokra van szükségem ahhoz, hogy végre megérkezhessen a baba a családba. A polip eltávolítása volt az első lépés, azt követően kerülhetett sor a lombikprogramra. „Először nagyon ijesztő volt az, hogy a stimuláció során magamnak kellett az injekciókat adnom, de ezt is megtanították a nővérek nekem és olyan gyakorlati tanácsokat is kaptam, amivel könnyebbé tették a dolgot a számomra. – mondta Tímea.”

A Versys Clinics-nél már az első látogatás során otthon éreztük magunkat. Folyamatosan figyeltek ránk, a második alkalommal már tudták a nevünket és mindig volt valaki, akihez a legapróbb kérdéseinkkel is nyugodtan fordulhattunk.

Az első petesejt leszívásra nagyon izgatottan érkezett a pár. Három tüszőből két petesejtet tudtak kinyerni, amelyek közül sajnos csak egy volt érett. Ez a petesejt megtermékenyült, de nem fejlődött megfelelően, így az első ciklus beültetés nélkül záródott.

„Természetesen a kudarc minket is nagyon megrázott, de Dr. Vereczkey Attila és a nővérek is rámutattak arra, hogy az a tény, hogy lett petesejt azt is jelenti, hogy van remény, érdemes próbálkozni. Az optimizmusuk erőt és reményt adott nekünk és így elhatároztuk, hogy 3 hónap után újra belevágunk egy lombikba – mondta János.”

A második lombik programba már rutinosabban és bátrabban kezdett a pár. Tímea legnagyobb örömére a leszíváskor most is volt 3 tüsző és mindegyikben volt petesejt is, amiből 2 érett volt és sikeresen meg is termékenyült. Az ötödik napig egy embrió jutott el, amit sikeresen be is ültettek.

„A beültetés utáni várakozás nagyon hosszúnak tűnt. Ez idő alatt nem mentem dolgozni, de otthon igyekeztem normális életet élni. Nem kellett feküdnöm és nem kellett az átlagosnál jobban kímélnem sem magamat, de azt akartam, hogy ha nem sikerül a lombik, akkor se okolhassam magam. Tudjam, hogy részemről mindent megtettem a siker érdekében. Persze sokat pihentem, szedtem a szükséges gyógyszereket és igyekeztem úgy táplálkozni, ahogy a klinika dietetikusa javasolta. Vérvételre a beültetést követő 14. napra volt időpontom, de nem bírtam azt kivárni és otthon titokban elvégeztem egy terhességi tesztet. El sem akartam hinni, amikor a teszt pozitív lett és ott láttam a két csíkot egymás mellett. Senkinek sem mertem szólni. Nagyon izgatottan mentem el a klinikára, ahol a vérvétel eredménye is igazolta, hogy gyermeket várok – emlékszik vissza Tímea.” Ezt követően 2 nappal később újabb vérvételre került sor, ahol az érték megduplázódott és a következő heti ultrahangvizsgálaton pedig már látszott a petezsák is. „Elmondhatatlanul jó érzés volt.”

Tímea és János boldogsága határtalan volt, elkezdődött a babavárás igalommal teli időszaka. A pár meghatottan emlékszik vissza arra, hogy együtt örült velük Dr. Vereczkey Attila és a nővérek is. Tímea elmondta, hogy a nővérek – akik egyben szülésznők is – nagyon sokat segítettek neki a terhesgondozás során. Biztonságban érezte magát és mindig kapott olyan praktikus tanácsokat, amelyek megkönnyítették ezt a várakozással teli időszakot, illetve részt vettek a klinika várandós – és szülésfelkészítő konzultációján is. „Dóri Dr. Vereczkey Attilánál született. Fel sem merült bennünk, hogy máshová menjünk. Nála voltuk mindannyian a legnagyobb biztonságban, ő megértett és folyamatosan támogatott bennünket – emlékszik vissza János.”

Dóri ma már 1 éves, vidáman nevetgél a járókában, miközben szülei elmesélik a történetüket. János és Tímea búcsúzóul még elmondja, hogy minden hasonló helyzetben levő párnak azt üzenik, hogy ne várjanak sokáig, időben lépjenek és ne fogadják el az első nemet. Tekintsenek magukra és az orvosukra egy csapatként és keressék meg azt, akiben megbíznak, és akivel a legjobban együtt tudnak működni.

Köszönjük a párnak a cikkhez nyújtott segítséget és a hozzájárulást a cikk publikálásához. Páciensünk és férje nevét kérésükre megváltoztattuk, minden más, a cikkben olvasható információ megfelel a valóságnak.