Azoknak a hölgyeknek, akiknek valamilyen okból a petefészekszövetét lefagyasztották, majd egy későbbi időpontban az visszaültetésre került, jó esélyük van a teherbeesésre – mutatja az idáig legnagyobb minta alapján végzett felmérés.
A kutatás, amely a Human Reproduction című kiadványban jelent meg azt mutatja, hogy egyes betegeknél a saját visszaültetett petefészekszövetük akár 10 évig is működőképes maradhat. Ezen felül azt is bemutatja a kutatás, hogy igen kicsi az esély arra, hogy a visszaültetett szövet annak a betegségnek a kiújulását okozhatná, ami a petefészekszövet fagyasztást eredetileg indokolta.
Leggyakrabban a daganatos megbetegedések petefészek károsító kezelése az oka annak, hogy sokan a petefészekszövet - még a toxikus terápia megkezdése előtti - fagyasztását választják. Ennek során abban a reményben fagyasztják le a kemoterápiás kezelés vagy sugárterápia előtt a petefészekszövetet, hogy a beteg gyógyulása után az visszaültetésre kerüljön, így megőrizve a páciens eredeti termékenységét és a szövet hormonális funkcióit. Felmerült azonban annak a kérdése is, hogy a visszaültetett szövetek hordoznak-e olyan rákos sejteket, amelyek az alapbetegség kiújulását okozhatják. Ezen tényező kiküszöbölése érdekében a visszaültetés előtt a petefészekszövet igen alapos vizsgálata szükséges.
Dr. Annette Jensen, a Koppenhágai Righospitalet orvosa 41 olyan dán hölgy eredményét tekintette át, akiknél visszaültették a korábban lefagyasztott petefészekszövetet, és akiket 10 éven át megfigyeltek, hogy értékeljék a petefészek működésük és a termékenységük állapotát, valamint magának az egész procedúrának a biztonságosságát.
Dr. Jensen elmondta: „sok, daganatos betegséggel küzdő hölgynek van most már esélye a felépülésre és a teljes életre, azonban a kemoterápiás kezelések meddőséget okozhatnak azáltal, hogy károsítják a petefészek működését. Ahogy a kemoterápiás kezelések utáni életminőség kérdése egyre fontosabbá vált és a petefészekszövet fagyasztással és autotranszplantációval kapcsolatos technológiák is egyre fejlettebbé váltak, a termékenység megőrzése a kezelés szerves részévé vált. Mindezek mellett a petefészekszövet fagyasztás hatékonysága és biztonságossága további vizsgálatokat igényel, hiszen az eljárás még kezdeti stádiumban van.”
A petefészekszövet fagyasztási program Dániában 2000-ben kezdődött és azóta közel 800 hölgy vett részt benne. A cikkben említett tanulmány azokat az eseteket vette figyelembe, amikor a petefészekszövet visszaültetésére 2003 és 2014 júniusa között került sor.
A petefészekszövet lefagyasztásakor a hölgyek átlagéletkora 29,8 év, míg a visszaültetéskor 33 év volt. A megfigyelt 41 hölgy közül 32 készült a gyermekvállalásra. Közülük tíz hölgynek született legalább egy gyermeke (összesen 14 gyermek születetett). Emellett két hölgynek volt terhesség megszakítása (családi vagy egészségügyi okokból) és egy hölgy a terhesség 19. hetében elvetélt.
Nyolc gyermek fogant természetes úton a petefészekszövet visszaültetését követően és hat gyermek IVF program segítségével jött világra.
Három hölgy esetében a visszaültetés már több mint tíz, hat esetben több, mint 8 és 15 esetben pedig több, mint 5 éve történt. A fennmaradó esetekben 6 hónap és 5 év között történt a petefészekszövet visszaültetése. „A visszaültetett szövetek teljes funkcionális élettartamát nehéz meghatározni, mert sok páciensnek maradt reziduális működés a malignitás terápiát követően a petefészkekben „– mondta Dr. Jensen.
A 41 megfigyelt hölgyből – akik esetében megtörtént a petefészekszövet visszaültetése – három esetben jelent meg újra a daganatos betegség: kettő esetben az eredeti melldaganat jelent meg újra, a harmadik esetben pedig egy Ewing szarkómás páciens esett vissza. A tanulmány készítői hangsúlyozták, hogy egyik kiújult betegség sem hozható összefüggésbe a petefészekszövet visszaültetésével - abban egyik esetben sem volt daganatos megbetegedés megfigyelhető.
„Tudomásunk szerint ez a legnagyobb kutatás a petefészekszövet autotranszplantáció témakörében és a megfigyeléseink azt mutatják, hogy a visszaültetett szövetek hatékonyak és biztonságosak a petefészek működésének visszaállításában. A terhességi ráta ezekben az esetekben 30% körül alakult. „Maga a lehetősége annak, hogy saját gyermekük születhet, hatalmas életminőség-beli javulást jelent ezen onkológiai betegek számára.” – mondja Dr. Jensen.
„Nagyon fontos azonban a visszaültetésen átesett hölgyek megfigyelése, állapotuk nyomon követése. Különösen olyan esetekben, amikor a betegeknek korábban leukémiájuk volt, mivel a petefészekszövet tárolhatja ezeket a szóródó rákos sejteket.”
Azon túl, hogy gyermekhez segíthetjük a hölgyeket, a petefészek működésének visszaállítása a nemi hormonok normál szintű cirkulációjának helyreállításában is fontos, hiszen ezek a hormonok sok más lényeges szerepet is betöltenek: felelősek például a menupazuális tünetek megjelenésének megakadályozásáért is.
Dr. Jensen és kollégái a jövőben is figyelemmel kísérik majd a dán nők egészségi állapotát. „Bízunk abban, hogy kutatásunk eredményei hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a petefészekszövet fagyasztása a világ más tájain is elfogadott metódus legyen.”
Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvosigazgatója elmondta, hogy hazánkban az intézet Onkofertilitás munkacsoportja kapta meg elsőként a kutatási engedélyt a petefészekszövet fagyasztására, tárolására és visszaültetésére a malignitással küzdő betegek esetében. A kutatási program keretében az eljárás ingyenesen vehető igénybe, de a részvétel minden esetben onkológus beleegyezéséhez kötött. Dr. Vereczkey azt is hangsúlyozta, hogy a terület vezető nemzetközi specialistái már azt javasolják, hogy többé ne kutatási eljárásként tekintsenek a petefészekszövet fagyasztására, hanem az elfogadott szakmai rutin része legyen.
