Miután Amanda Jensen és a férje számára kiderült, hogy csak embriódonáció segítségével tudnak szülővé válni, és nincs reményük arra, hogy saját genetikai állományú gyermekük szülessen, Amanda pszichológushoz kezdett járni.
„Nagyon komolyan kellett „dolgoznom” ezen a kérdésen, és rájöttem arra is, hogy a meddőségem elfogadása sokkal megterhelőbb lelkileg annál, mint amire gondoltam, és amire fel voltam készülve.”
A meddőség lelki gondozása már nemcsak arról szól, hogy segítsünk feldolgozni a pároknak azt, hogy fogantatási nehézségeik vannak, vagy átsegítsük őket a kezelések érzelmileg megterhelő időszakán. Ahogy az Asszisztált Reprodukciós Technikák fejlődnek, a kezelésekhez kapcsolódó érzelmi kérdések is egyre szaporodnak. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a pároknak egyre nagyobb szüksége van a szakértői támogatásra.
Azon kérdések köre, amelyekkel egy meddőségi kezelés során találkozhatunk nagyon összetett: hogyan vélekedünk a spermium-, petesejt-, vagy embrió donációról?; egy rokon, esetleg egy barát, vagy egy idegen lenne jobb donornak?; megvizsgáltassuk az embriónkat az esetleges betegségek kiszűrésére?; mi legyen majd a fel nem használt embrióinkkal?; hogyan fogunk ezekhez a kérdésekhez az idő múlásával viszonyulni?
Ezek a kérdésekkel korábban nem kellett szembesülniük sem a nehezített fogantatású pároknak, sem az őket ellátó orvosoknak sem. A legtöbb orvos és maguk a páciensek is arra fókuszálnak, hogy létrejöjjön a várt terhesség, megszülessen a kisbaba. Mindeközben kevés figyelmet kapnak az egyes beavatkozások, kezelési módok társadalmi és pszichológiai hatásai.
„A kezelések szempontjából rutinnak minősülő döntések azonban etikailag és morálisan is aggasztóak lehetnek egyes pácienseknek – mondta Sharon Covington, a Shady Grove Meddőségi Klinika pszichológusa. Nagyon sokféle kérdés kerülhet szóba: fel kell készítenünk a párokat arra, hogyan beszélnek majd a gyermekükkel arról hogyan születtek meg, vagy arról is, hogyan birkózik meg a pár azzal, hogy a születendő gyermeküknek nem ők biológiai genetikai szülei.”
Az ASRM (Amerikai Reprodukciós Medicina Társaság) azt javasolja, hogy minden olyan pár, aki donor segítségét veszi igénybe a reprodukciós eljárás során, még a kezelés megkezdése előtt konzultáljon pszichológussal. Dr. Covington hangsúlyozta, hogy az ilyen helyzetek érzelmi aknamezők lehetnek, és egy szakértő hatékonyan tud segíteni a pároknak abban, hogy megküzdjenek a rájuk váró nehézségekkel.
Az amerikai Center for Human Reproduction klinika igazgatója, Norbert Gleicher egy petesejt donáció segítségével édesanyává vált hölgy tanulságos történetét osztotta meg, amely az egész klinikájának a szemléletét átalakította. „A hölgy – miután több alkalommal sem sikerült teherbe esnie a saját petesejtjeivel – a szakembereink tanácsára a petesejt donációt választotta, annak ellenére, hogy az ő vallása ezt nagyon ellentmondásosan ítélte meg. A kezelés sikeres volt, a hölgy életet adott egy kisbabának, de sajnos nem tudta elfogadni a gyermeket. Azt gondolta, ha tovább próbálkozott volna a saját petesejtjeivel, akkor biztosan sikerrel járt volna. Végül orvosi segítségre volt szüksége ahhoz, hogy feldogozza ezt a helyzetet. A kollégáim őszintén azt gondolták, hogy a petesejt donáció ajánlásával jót tesznek, hiszen a legjobb esélyt tudják így biztosítani a hölgynek arra, hogy édesanyává váljon. Ez az eset azonban egyértelműen rávilágított arra, hogy nem szabad olyan eljárásokat javasolni a pácienseknek, amelyre nincsenek érzelmileg felkészülve – tette hozzá Dr. Gleicher.”
Egyes kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy a meddőségi kezelések növelhetik a szülés utáni depresszió esélyét. További kutatások szerint, tízből egy hölgy esetében, akár évekkel később is jelentkezhet krónikus stressz vagy egyéb mentális probléma. Jól mutatva annak a szükségességét, hogy még a meddőségi kezelések megkezdése előtt feltérképezzék az egyes páciensek állapotát, és beazonosítsák azokat, akik esetében szükség lehet a kiemeltebb pszichológiai támogatásra.
Még azokban az esetekben is, amikor a meddőségi specialisták kiemelt figyelemmel kísérik a páciensek etikai vagy pszichológiai igényeit, kevés idő marad az orvosi konzultációk során arra, hogy ezeknek a lelki kérdéseknek a mélyére ássanak.
Az Asszisztált Reprodukciós kezelések területe nagyon új még, és folyamatos változásban van. A szakemberek is most kezdenek igazán ráébredni arra, hogy mekkora pszichológiai hatása van a meddőségnek, és milyen nagymértékben segíti a lelki támogatás a kezeléseket. A pszichológusok természetesen nem dönthetnek a páciensek helyett, hanem segítik őket abban, hogy megismerjék az IVF kezelések okozta érzelmi nehézségek minden oldalát, feldolgozzák azok lehetséges hatásait, és alkalmazkodni tudjanak azok eredményéhez, akár pozitív, akár negatív.
Sajnos sok meddőségi kezelésen résztvevő pár a mai napig nem kap megfelelő lelki támogatást. A legtöbb klinikán tudnak ugyan ajánlani pszichológust, pszichiátert a pácienseknek, de kevés azon intézetek száma, ahol valódi prioritásként kezelik ezt, és rendelkeznek saját szakemberrel. Tudjuk, hogy az idő mellett a költségek is igen komoly akadályt gördítenek a pszichológiai kezelések igénybevétele elé. Emellett meg kell még említeni azt is, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a meddőségi kezelések milyen megterhelőek tudnak lenni mentálisan is, illetve azt sem tudják, hogy a lelki támogatás milyen sok dologban tud a segítségükre lenni.
Az IVF beavatkozások önmagukban is nagyon sok stresszel járnak, emellett az egyes kezelések is egyre összetettebbé válnak mind a lehetőségek, mind a várható kimenetek tekintetében, ezért van a korábbiaknál is nagyobb szükség arra, hogy a páciensek megkapják a megfelelő lelki támogatást.
Dr. Süli Ágota, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet pszichiátere hozzátette: „Az embrió donáció esetén az idegenség érzés sokkal kifejezettebb, mint az ivarsejtek adományozásakor. A leendő szülők fantáziájában ilyenkor nehezebben jelenik meg a babához való kötődés. Amikor tudják azt, hogy a saját genetikai állományuk jelen van legalább egyikőjük részéről, akkor elképzelik azt, hogy milyen lesz a kisbaba, és a saját tulajdonságaikból projektálnak erre a vágyott idealizált képre. Ez segíti az anyákat abban, hogy a terhesség ideje alatt megbarátkozzanak, és elfogadják a születendő babájukat. Az adományozott embrióról kevés információjuk van, így már az álmodozás arról, hogy milyen lesz a baba nehezített, és ez nehezebb érzelmi kötődést is jelent. Ha azt veszi észre magán a várandós anyuka, hogy rejtegeti terhességét, nem szívesen vállalja mások előtt, vagy a terhesség meglétét, mindig a következő orvosi vizsgálat eredményétől teszi függővé, ha bár a terhesség félidejében jár már, akkor biztosan lelki támogatásra szorul, és érdemes szakember segítségé igénybe venni.
Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet – 2017.
