2017. márciusában került sor az első olyan kerekasztal megbeszélésre, amelyen a meddőséggel kapcsolatos európai szabályozási irányelveket tekintették át. A megbeszélés során nemcsak a meddőséggel kapcsolatosan felmerülő szabályozási kihívásokról esett szó, hanem azok megoldási lehetőségeiről is. A beszélgetés alapját a Fertility Europe és az ESHRE (European Society of Human Reproduction and Embriology) által készített tanulmány adta.
Ramón Luis Valcárel Siso, az Európai Parlament alelnöke beszédében kiemelte, hogy a meddőséggel kapcsolatos tárgyalások és egyeztetések egyre relevánsabbá válnak, a jelenlegi szociális berendezkedésünk számára komoly kihívásokat jelentő demográfiai trendek miatt. A problémák megoldása azért is fontos, mert a meddőség egyaránt érinti a nőket és a férfiakat. A politikusok mellett az orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és a pácienseknek is szerepet kell vállalni abban, hogy helyi és európai szinten is megtörténjenek a megfelelő egyeztetések.
Isabelle Chandler, a Fertility Europe képviseletében elmondta, hogy Európában közel 25 millió embert érint a meddőség, ami a mai napig tabutémának számít, és egy olyan stigma, ami sokféle módon áthatja az életet. Előadásában továbbá kifejtette, hogy a meddőség a mai napig alábecsült és félreértelmezett probléma, valamint az ellátáshoz való hozzáférés nagyon különbözik az egyes országokban.
Dr. Kerstil Lundin, az ESHRE elnöke is az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy ennek kiegyenlítéséhez szükség van arra, hogy az egyes tagállamokban a meddőséggel kapcsolatos ismereteket kiterjesszék, és mindenki megfelelően informált legyen a kérdésben.
A tanácskozáson jelent volt Louise Brown is (az első IVF segítségével született gyermek), aki elmondta, hogy mennyire fontosnak tartja a reprodukciós tudomány területén elért eredményeket, és kiemelte, hogy álláspontja szerint az IVF segítségével nem gyermekek, hanem családok születnek.
Monika Bulmanska Wingett, a Fertility Europe képviseletében a betegek szemszögéből közelítette meg a kérdést. Előadásában hangsúlyozta, hogy a meddőséggel és annak szabályozásával kapcsolatosan az ellátáshoz való hozzáférés, valamint a finanszírozási kritériumoknak való megfelelés jelenti a legnagyobb akadályt. Kiemelte, hogy minden korlátozásnak csak akkor van értelme, ha az a biztonságot, a hatékonyságot vagy a korrektséget erősíti. Akkor azonban nem fogadható el egy korlátozás, ha az bármilyen, életvitelből fakadó diszkriminációhoz vezet (családi állapot, szexuális orientáció, bármilyen ideológiai vagy vallási alapú döntés). Hozzátette továbbá, hogy az egyes tagállamok béli eltérő szabályozások egyértelmű következményeként alakult ki az ún. egészségügyi turizmus, ami alapjában nem jelent problémát, de azzá válik abban a pillanatban, amikor azért kényszerülnek erre az emberek, mert a saját országukban nem férnek hozzá egy adott gyógymódhoz.
A zárásként elhangzott összegzésben kiemelték, hogy a család fogalma mára megváltozott. A tudomány és a társadalom is folyamatos fejlődésben van, és ezzel a jognak is lépést kell tartania. Uniós szinten az alábbi lépéseket szorgalmazták:
- a meddőség pszichológiai hatásait figyelembe véve, az EU mentális egészséggel kapcsolatos irányelveinek is érintenie kell ezt a témát
- a meddőségnek napirendre kell kerülnie az EU közegészségügyi irányelveiben, csakúgy, mint a nemi egyenlőséget és a foglalkoztatást érintő irányelvekben
- jobb koordinációval javítani kell a meddőség kezelésével kapcsolatos irányelveket, valamint meg kell szűntetni a jelenlegi gátakat és a diszkriminációt
- holisztikus szemléletben kell a meddőség kérdését vizsgálni, figyelve annak minden egészségügyi, társadalmi és gazdasági vonatkozására
- támogatni kell a felvilágosító kampányokat a témában, és össze kell kapcsolni a döntéshozóktól kezdve minden érintettet
- fel kell ismerni, hogy a meddőség nemcsak az egyén problémája, hanem az egész társadalmat is érinti
- garantálni kell, és alapvető emberi jognak kell tekinteni a szexuális egészség és a reprodukció jogát
Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvosigazgatója hozzátette: „sajnos mi is nap mint nap szembesülünk a cikkben is említett kérdésekkel. Mivel az IVF területe nagyon komoly technikai és technológiai fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, elengedhetetlen hogy a törvényi szabályozások minden tagállamban lekövessék ezeket a változásokat, és Európa minden pontján minél hamarabb hozzáférhessenek a fogantatási nehézségekkel küzdő párok a tudományosan bizonyított, új eljárásokhoz is. ”
- Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet.
A bejegyzés az ESHRE Policy audit on fertility c. beszámolója alapján készült.
