A bejegyzés JOSEPH ALLEN, ARI BERNSTEIN, és TRACEY J. WOODRUFF 2017. február 28-i cikke alapján készült. https://www.statnews.com/2017/02/28/environment-health-trump-administration/
„A válsághelyzetet, amelyhez most elérkeztünk, helyesen egy olyan történelmi pillanatnak kell tekintenünk, amikor egy általunk meghozott rossz döntés, az egész emberiségre szerencsétlenséget hozhat.” — Alexander Hamilton, “The Federalist No. 1” (1787)
Trump elnök és kormányzata egyértelművé tette, hogy jelentősen változtatni akar azon a megközelítésen, ahogy az Amerikai Egyesült Államok a környezet védelméhez viszonyul: megkérdőjelezik a klímaváltozás jelentőségét, és azzal riogatnak, hogy lerombolják az országban jelenleg érvényben levő környezetvédelmi biztosítékokat. Erre válaszul, most mindannyiunknak át kell gondolni azt, hogy milyen következményei lennének annak, ha ezeket az USA-ban régóta elfogadott és működő környezetvédelmi biztosítékokat megváltoztatnánk. Ez egy kiemelten fontos téma, hiszen a kormányzat változtatásai nemcsak amerikaiak millióinak, hanem világszerte milliárdok életére is hatással lesznek.
A környezetünk egészsége az emberiség egészségét is meghatározza. A középkori városok zsúfoltsága és szennyezettsége indította el a fekete halálként elhíresült járványos betegséget, amely Európa akkori lakosságának 60%-át elpusztította. Az 1950-es években a Nagy Londoni Szmogban ezrek vesztették életüket mindössze 5 nap alatt. Nem olyan régen, az USA-ban, a gyermekek körében hosszú idő óta előforduló ólommérgezés még jelentős epidémia volt. A gázolajban és a festékekben megtalálható ólom, a húszas évek óta gyermekek millióinál okozott agykárosodást. Szerencsére, az ólmozott gáz és festék betiltása jelentősen javított a helyzeten, de még ma is nagyon sok a tennivaló ezen a téren.
Az 1960-as évektől, a jelentősebb környezetvédelmi mozgalmak indulásától, már nagyon sokat profitáltunk abból, hogy szigorúan korlátozták az emberek szennyezőanyagoknak való kitettségét. Az USA 1970-es környezetvédelmi törvénye, és az 1963-as tiszta levegő, majd az 1970-es tiszta víz törvények hatálybalépése milliók életét mentette meg, és további milliók számára biztosította már a hosszabb életet.
A környezetünk – és végső soron az egészségünk – védelme érdekében meghozott döntések sosem lesznek tökéletesek, mindig lesznek olyanok, akik szerint túl messzire megyünk, és olyanok is, akik szerint nem teszünk eleget. Tisztában vagyunk azzal, hogy a környezetvédelmi kérdések heves vitákat válthatnak ki, de ezek az érdekütköztetések a demokráciánk alapjai. Ébernek kell maradnunk, és figyelnünk kell azokra, akik pusztán anyagi haszonszerzés céljából bizonytalanságérzetet akarnak kelteni nem megalapozott híresztelésekkel.
A környezetvédelemről folytatni kell a megbeszéléseket és az egyeztetéseket, de ezeknek szigorúan tudományos alapon kell történni, hogy javítsuk azokat a biztosítékokat, amelyek rögzítik a környezet védelmének alapjait.
Most mindannyian választás előtt állunk. Az elkövetkező pár év kritikus időszak lesz a környezetvédelem és az egészségünk szempontjából. Némán végignézhetjük azt, hogyan támadják a környezetvédelem elmúlt 50 évének eredményeit, vagy törekedhetünk azok védelmére. Amit most teszünk, az generációk számára meghatározó lesz. Ezért egy nemzeti konzultációt kezdeményezünk a környezetünk és az egészségünk állapotának kapcsolata témájában. Ennek keretében számos prominens tudóst kértünk fel arra, hogy a környezeti hatások témakörében közérthetően megfogalmazott, és szigorúan tudományos tényeken alapuló cikkeket készítsenek. Ezeket a cikkeket országszerte el fogjuk juttatni a sajtó képviselőihez, illetve az EnvironmentalistPapers.org. oldalon is közzétesszük.
Célunk az, hogy bemutassuk, hogy az emberek egészségi állapotának alakulása elválaszthatatlanul kapcsolódik a környezet állapotához, amelyben élünk. Határozottan ki fogunk állni azon elképzelések mellett, amelyek célja a környezetünk és az egészségünk védelme. Egyértelművé fogjuk tenni, hogy az elmúlt 50 év eredményei nagyon könnyen lebonthatóak és visszafordíthatóak – sajnos gyorsabban, mint gondolnánk, és hogy a következmények pusztítóak lehetnek.
A környezet és az emberi egészség közötti hatásoknak nem szab semmilyen politikai és földrajzi határ gátat. Úgy gondoljuk, hogy mindannyiunknak aktívan részt kell venni a környezetünket érintő kérdésekben, és az ebben a témában születő cikkek kellő információt adnak majd ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjunk hozni.
A környezetünk jövője és a mi egészségünk múlik most azon, hogy a megválasztott vezetőink milyen döntéseket hoznak majd. A mi kötelességünk az, hogy ezek a vezetők meghallják a hangunkat, és a mi akaratunkkal egyező döntések szülessenek. Alexander Hamilton gondolatai ma ugyanolyan aktuálisak, mint korábban is voltak: „Figyeljünk oda minden olyan kísérletre, bárhonnan is jön, ami a közös jólétünket befolyásoló kérdésekben hozzánk érkezik, és nem bizonyított tényeken alapul.”
Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvosigazgatója, és az ISPM ( International Society of Periconceptional Medicine) elnöke kiemelte, hogy a klinika szakmai működésének egyik fő eleme a perikoncepcionális medicina, amely a fogantatás körüli befolyásoló körülményeket vizsgálja. Eszerint nem mindegy, hogy egy pár mikor esik teherbe, és milyen ennek az időszaknak a miliője, tehát a táplálkozási szokások, a környezeti hatások, a pollúció, a toxikológia, az energiahatások és egyebek hogyan hatnak a férfiakra és a hölgyekre. Egy egészséges kisbaba megszületéséhez egészséges embrió kell, ehhez pedig egészséges petesejt és hímivarsejt, ezt pedig csak egy egészséges apuka és anyuka tudja produkálni. Ha ez a folyamat nem megy végbe, vagy bárhol sérül, akkor nincs egészséges kisbaba. A környezeti faktorok egészségre gyakorolt hatásai tudományosan bizonyított tények. Környezetünk és egészségünk állapota elválaszthatatlan egymástól. Mindannyiunk érdeke tehát az, hogy csak szigorúan tudományos tényeken alapuló döntések szülessenek, és környezetünk állapotának védelme minden szempontból elsődleges legyen.
- Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet
Dr. Joseph G. Allen a Harvard T.H. Chan School közegészségügyi tanszékének professzora. Dr. Ari Bernstein a bostoni gyermekkórház orvosa és a Harvard Egészségügyi és Környezeti Központ egyik igazgatója. Professzor Tracey J. Woodruff a Kalifornia egyetem szülész-nőgyógyász orvosa, a reprodukciós tudomány professzora, a „reprodukciós egészség és a környezet” program vezetője.
